2009. augusztus 28., péntek

Drei Zinnen / Tre Cime di Lavaredo körút - Paternkofel / Monte Paterno

Erre a túrára vállalkozni augusztusban nem volt a legjobb húzás, de helyismerettel rendelkező tapasztalatot nélkülözve, nem tudtuk mi vár ránk… A Drei Zinnen a Dolomitok, az alpinizmus szimbóluma, fotója szerepel minden dolomitokról szóló könyv borítóján. Ja, és kötelezően a naplemente giccses fényében kell ábrázolni, úgy az igazi. A batyuk tehát a komersz áldozatává váltak, ezzé tette őket a reklám, az ide zarándokoló tömegek… Ha több órás kemény mászás után pillantottuk volna meg őket egy teljesen elhagyatott helyen, valószínűleg tátott szájjal bámultam volna. Így viszont, miután felautóztunk az Auronzo házig (2230 m-re) és onnan rövid sétával megkerültük a tornyokat, csak nyugtáztam, hogy oké, ezek lennének a híres cinnék.
Ez már egy másik csoporthoz tartozik, a sexteni Dolomitokhoz. A körutat észak-keleti irányból járjuk be, jó széles ösvény visz a batyuk alatt a Locatelli ház fele. A Zinnen tavak aprók, de végre megtörik az építőtelepekre emlékeztető salak egyhangúságát.

Cadin csoport a körútról

Az egyik Zinnen tó

Pihenő az útkereszteződésben

Bámészkodás


A Locatelli háztól indulunk a Paternkofel-re, a De Luca – Innerkofler via ferrátán. Ez az északi oldalon vezet a csúcsra, ismét egy világháborús útvonalon. Alagutakon keresztül, lőrések, üregek mellett halad az utunk. Mászás közben itt lőtték le a legendás sziklamászót és túravezetőt, Sepp Innerkoflert a háború alatt az olasz katonák.


Tavak


Frankfurti virsli

A csúcson pár fotó a híres háttérrel a giccs kedvéért, majd indulunk is visszafele a Gamsscharte nyeregbe, ahonnan a sziklafalba vájt ösvényen jutunk a Passaporto nyeregbe. Innen már csak könnyű ereszkedés, ismét tömegben az Auronzo házig.

Paternkofeln / Monte Paterno (2774 m)

Csúcsfotó a híres Drei Zinnen-el a háttérben

Világháborús lőrés